2. fejezet

Mikor visszatértünk a szobánkba, rengeteg ruhát, könyvet, cd-t és másféle holmikat találtunk a földön, és a nagy rumli közepén csak egy kis termetű lányt láttunk.
-Őőőő.... izé.... Szia...! - mondtak kicsit furán nézve rá.
- Igen rumlis vagyok! És szia!
- Tudtommal egy szobában két ember lehet.... - szólt bele a beszélgetésbe Kimmi.
- Igen, de szegény családban élünk és apa csak most tudta befizetni a tandíjat, amit még éppen hogy  elfogadtak. Csakhogy hely nem maradt, így ide kerültem, de remélem nem fogok zavarni!! - nézett aranyosan oldalra húzó mosollyal.
- Szívesen látunk, csak ha lehet egy kicsit pakolj össze...
- Nem! Jó ez így! - vágott a szavamba Kimmi.
- Oké, oké! - Röhögött a lány.
- Mi a neved?
- Megan, Megan Hostess!
- Úú! Kiskoromban mindig azt akartam, hogy Megan legyen a nevem! - szólt Kimmi.
Miután megismertük egymást, nagyon jóba lettünk, a zenei ízlésünk is nagyon hasonló. Megérkeztünk a zeneterembe, mert Megan kérte, hogy vigyük oda, mert lenne egy kérése. Felmentünk a színpadira. Megan kérése az volt, hogy énekeljem el a kedvenc számát, és majd Kimmi-vel beszállnak. A "Red" című dalt kérte. Hamarosan meghallották a folyosón a hangunkat, valószínűleg tetszett mert lassan mindenki betévelygett a zeneteremben. Egyre erőteljesebben énekeltem a lányokkal. Teljesen megjött az önbizalmunk. Bejött a szőke srác, ennek valószínűnek a heppje, ez az állandó "mindig mindenhol ott vagyok és gitározok" stílus. Amikor befejeztük óriási tapsot kaptunk. Nagyon jó érzés volt. Eddig hiányzott belőlem egy darab, kerestem az utamat, de nem találtam. Most végre a helyes ösvényt választottam és megtaláltam a hiányzó darabom. Mert az én életem a zene. Van két szuper barátnőm akikkel jól érzem magam, de várjunk csak, kimaradt a rossz rész? De sajnos az is van. A hatalmas taps után ugyan is valaki, akit még nem tudok ki megharagudhatott rám, mert zongora óra előtt amikor a szekrényemet kinyitottam, rám zúdult, egy ragadós, zöld trutyi és a szekrényemből egy üzenet: "Ha megpróbálod elvenni a helyem, tönkreteszem az életed... Megvannak a kapcsolataim, és seperc alatt lassan a barátaidat, a zenét, a tanárokat és az egész iskolát ellened fordítom! Vigyázz, és SOHA NE LÉGY A KÖZÉPPONTBAN! SOHA!
Nem ijedtem meg.... de rossz érzés, hogy alig  3 nap alatt máris ellenem fordult valaki. De mindegy most nekem csak is a barátaim és a zene a fontos! Ennyi!!!

...

~Bocsi, de sietnem kellet, és amúgy sem vagyok túl jó író.... kérlek jelezzétek ami nem tetszik és ha esetleg olyan is an ami igen azt is! Köszi!!!! Pussszi /K/.

1. fejezet

Volt már olyan hogy egy bazi nagy gombóccal a torkodban ébredtél? Mert nekem soha. Kivétel ez alól persze a ma reggel, mert annyira jellemző, hogy egész nyáron jó vagyok, de a suli reggelén elkezdek izgulni. Mi lesz ha nem vagyok közéjük való? ha sokkal tehetségesebbek mint én?! 
Ilyen gondolatokkal a fejemben másztam ki az ágyból, és első naphoz méltóan egy viszonylag csinos ruhát aggattam magamra. Minimális smink és a hajam szálka fonásba fonva. Idegesen robogtam le a lépcsőn, és vettem el az asztalról a nekem kikészített almát. A bőröndömet amit már tegnap este összepakoltam és az egynéhány dobozt amibe néhány emléket tettem az öcsém cipelte le a szobámból.
-Chriss te jó isten, mi van ebben?! Költözöl, vagy mi? - mire azért elég furcsa fejet vághattam mert kitört belőle a röhögés. Most mi van?! Végül is koleszba megyek, az azt jelenti hogy költözöm, nem?!
-Oké Mike... Hozd ide őket és tedd be a kocsiba kérlek. - mosolyogtam 14 éves öcsémre. Imádom őt. 
-Chrissy siess! - kiabált apukám a kocsiból. 
-Szia öcsi, vigyázz magadra és anyára. - azzal szorosan megöleltem nyomtam neki is és anyának is két puszit az arcára, majd beszálltam apa mellé, és az új otthonom felé vettük az irányt.
Ahogy odaértünk mindenfelé bőröndös diákok álltak. Volt aki éppen elköszönt a családjától, de olyan is aki a cuccát cipelte be.
Apa leparkolt, majd segített kivenni a dolgaimat.
-Vigyázz magadra. - mosolygott rám. Apa sose volt túl érzelgős. Szerencsére.
-Szia apa. - öleltem meg.
A cuccaimat a kezembe véve indultam meg a kollégium felé, azon beül a második emelet 2/B. Az ajtó előtt vettem egy mély levegőt aztán benyitottam. A szoba egyik oldalában egy kedves arcú barna hajú lány pakolt.
-Sziaa. Kimmi vagyok. Te pedig Chrissy. Én is Chicago-ból jöttem, és rengetegszer hallotalak már DJ-kedni. 
-Hát jó. - mosolygtam rá. - Azért elmondom hogy annyira nem vagyok tehetséges, de mindent bele adok.
Még sokat beszélgettünk, és segített kipakolni, majd lementünk a közös részbe amiből nyílt egy folyosó ami egyenesen a suliba vezetett.
Lent már sokan ültek, így mi is letelepedtünk. Az egyik meglehetősen helyes szőke srác kezében egy gitár volt, amit elkértem tőle, és játszani kezdtem rajta. Eleinte csak úgy, majd rá állt a kezem, a "Good Time" című számra. a Szőke srác azonnal felismerte és a zongorához ült, a gitárt pedig egy barna hajú srác vette el tőlem. A szőke fiú velem együtt kezdte el a dalt, és ketten végig is énekeltük amibe beszállt még kb a felénél Kimmi, illetve a barna srác.  A szám végén hatalmas tapsot kaptunk az ott lévőktől.
-Szia. Austin vagyok. Párizsból. - mosolygott ráma szőke. - Ő pediga szobatársam Eric, Svédországból.
-Chrissy Chicagoból. Ő a szobatársam Kimmi szintén Chicago-ból. Melyik osztályba jártok?
-1/D
-Mi is. Akkor majd találkozunk. - nevettünk rájuk, majd ott hagyva őket visszamentünk az "otthonunkba"

...

Sziasztooooook:) Ez lenne az első rész, mentségemre legyen borzasztó író vagyok, de azért remélem egy két ember elolvasta. A komikat várom szeretettel. A. <3